Aligha lehetett volna jobb Maurer Dóra legújabb egyéni galériás tárlatának időzítése: az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész egyik munkája épp november végén ért el új életműrekordot egy kölni árverésen, egy budapesti aukción pedig 60 milliót fizettek egyik képéért.
A győri szeszgyár használaton kívüli üzemcsarnokában, a Torula Művésztérben készítette el újabb impozáns művét az egyik legismertebb hazai képzőművész.
Egy új kiállítóhelyen, a győri Torula Művésztérben nyílt meg a világhírű magyar képzőművész, Maurer Dóra kiállítása. A Térfestés című tárlat az alkotó 85. születésnapja alkalmából nyár közepéig látogatható.
Maurer Dóra munkája őszig látható az osztrák főváros második legnagyobb épületén.
Korábban sohasem érdekelte a napi politika, most pedig sokszor heves érzelmekkel reagál rá a Széchenyi Művészeti Akadémia elnöke. A jelenleg épp a világ egyik leghíresebb múzeumában kiállító Kossuth-díjas képzőművész a HVG-nek elmondta azt is, hogy miért nem szereti eladni a műveit. Portréinterjú Maurer Dórával.
A kortárs művészet legfontosabb európai kiállítóhelyén, a londoni Tate Modernben és a brit főváros egyik vezető galériájában, a White Cube Galleryben rendezett, komoly nemzetközi visszhangot kiváltott kiállításai után most idehaza is látható egy Maurer Dóra-kiállítás, amelyen a kortárs hazai képzőművészet egyik legismertebb mesterének utóbbi években született munkái szerepelnek.
Magyar Power 50 – 2018 A Műértő 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 17. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük.
Húsfestmények – a Londoni Iskola a Magyar Nemzeti Galériában / Elkésett jószándék – a Museu Nacional pusztulása Rióban / Szigorúan ellenőrzött nyomatok – az ötvenes évek grafikái Miskolcon / Kortárs sztárok és sztárjelöltek – trendelemzés az Artprice-jelentés alapján / Részvétel + hálózat = múzeum? – társadalomkutatás és aktivista művészet / Volksfronten – a Stájer Ősz témája idén: a fasizmus / Teremt, alkot, rohan és közvetít – beszélgetés Maurer Dórával
Cseppfolyós modernitás – 1968 a képzőművészetben / Restitúció – gyarmati kontextusban / A legfeketébb fekete – Anish Kapoor Portóban / Balatoni nyár – Írófényképek a Petőfi Irodalmi Múzeumban / A hajtogatott idő nyomában – Maurer Dóra filmjei Győrben / Látomás és látvány – Csontváry a Maggiore-tó partján
Új elnöke és új tagjai vannak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Szerkesztőségünk 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 13. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük. A lista a hagyományteremtés szándékával született, s hogy élénk visszhangot kelt, vitákat is generál, természetes, és nem ellentétes szándékainkkal. Az eltelt évek eredményeképpen mind többen értik, hogyan készül a rangsor, és miért érdemes figyelni rá akkor is, ha nem tekinthető kőbe vésett igazságnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a mérhető, számszerűsíthető kritériumok hiánya miatt a zsűri a magyar kortárs képzőművészet és a műkereskedelem egészét jól reprezentáló összetétele mellett sem lehet objektív; egyszerre veendő komolyan, és fogható fel játékként. A szűnni nem akaró félreértések miatt ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Power 50 nem életműveket mér, hanem egy adott esztendő – jelen esetben a 2014-es év – teljesítményeit veszi figyelembe, és a színtérre gyakorolt hatás súlyát, nem pedig annak irányát, milyenségét igyekszik értékelni. A rangsorokból hosszabb távon értékes kordokumentum állhat össze, és az évről évre bekövetkező változások, hangsúlyeltolódások elemzése fontos következtetések levonását teszi majd lehetővé. Már az ideivel együtt négy lista összehasonlítása is olyan kérdésekre ad választ, mint hogy egy év elteltével milyen mértékben változik a legnagyobb befolyással rendelkezők köre; miképp látja a zsűri a szereplők befolyásának alakulását egy-egy fontos funkció megszerzése vagy elvesztése után; illetve hogy mennyire van tartós hatással megítélésükre egy-egy kiemelkedő kiállítási lehetőség, egy szakmai vagy állami elismerés. Az összehasonlíthatóság érdekében fontos, hogy a 25 tagú zsűri összetételében évről évre csak elkerülhetetlen változások legyenek. Ezért örülünk annak, hogy az ArtReview-tól átvett „játékszabályoknak” megfelelően titkos összetételű zsűri tagjainak nagy többsége idén is igent mondott felkérésünkre. Tőlük saját listájuk első öt helyezettjéhez ezúttal is rövid indoklást kértünk; a rangsor első tíz helyezettjéhez fűzött kommentárok ezeket foglalják össze. Idén összesen 274 személyre érkezett szavazat – 11-gyel többre, mint tavaly –, a sorrend most is az egyes zsűritagok listáján elért helyezéseknek megfelelő pontszámok egyszerű összeadásával alakult ki.